Kisautónak nincsen neve, csak egyszerűen Zöld.
1986-os foszöld rettenet. Sok eredménytelen keresgéléssel töltött év után, az utcán pillantottam meg.
2009 nyarán került hozzám egyik klubtárstól, sajnos kissé lepusztulva, azóta folyamatos munkálatok folytak/folynak rajta.
2011 nyarán jött el a pillanat, hogy újra műszakit kapjon.
Iszonyat sok munkám van már benne, pedig nem is látszik rajta.
Teljes felújítást nem tervezek, használós autó, de valamilyen szinten azért védem ezt is.
Kisautó teszi a dolgát végülis, azt leszámítva, hogy állandóan szerelni kell. Legutóbb például elkezdett a váltó szarakodni. Elsőre a 3-ast nem vette, aztán a 4-est és végül a rükit se volt hajlandó venni. Nagy nehezen hazamentem vele és felemeltem, mert az összekötőre gyanakodtam, ehelyett furcsa látvány fogadott. Konkrétan a váltótartó kengyel csavarját valahogy elhagytam és csak úgy lógott az egész indokolatlanul. Gyorsan pótoltam a csavart, ezek után már kezelhető lett a szörnyeteg.
Motor projekt lassan, de biztosan halad. Holnap viszem a főegységeket gépműhelybe, ha ott elkészülnek, remélhetőleg gyorsan halad majd a dolog, kivéve a hengerfejet, amivel még van meló bőven.
Téli kerekek is felkerültek, bár hátulra a gyilkos stomil gumikat raktam, egyelőre teszik a dolgukat.
Éppen nézegettem a régebbi képeket, találtam néhányat a kisautóról. Például még a Langer Zsolt előtti tulajnál készült 2005-ös fotók is megvannak, illetve a vásárlás előtti 2009-es képek is. Furcsa látni, hogy mennyit változott azóta, talán az is lehet, hogy a bontótól én mentettem meg.
3 év blog.hu-s blogolás után végre sikerült itt nyitnom egy garázst.
Előző bejegyzések itt: http://p126.blog.hu/
Itt minden fontosabb munkálatot, változást dokumentáltam évekre visszamenőleg.
Mivel előző blogban se írtam egy ideje, megpróbálom összeszedni a történéseket.
Kezdeném ott, hogy októberben voltam Lengyelországban, igaz tanulmányi úton, már mindenkinek az agyára mentem, mert folyton polski boltokba szaladgáltunk. Szerencsére egy aktív boltot találtam Varsóban, ráadásul az eladó tudott angolul, így valamilyen szinten értettük egymást. Sajnos sok cucca nem volt, de néhány alkatrészt azért mégis sikerült hazacsempésznem.
Szeptember óta van meg a jogsim, azóta használom rendesen az autót, több-kevesebb sikerrel. Eddig 1300 km-t mentem vele, ahhoz képest, amit jósoltak nekem, hogy folyton le fog rohadni, de szerencsére nem így lett. Legalábbis nem jellemző, az első úton természetesen megállt alattam a teknika, mint kiderült a lyukas úszó tehetett mindenről.
Első tankolásnál derült ki, hogy az új beöntőcső is olyan szar mint amit kiszedtem, szép tócsa lett a kocsi alatt.
Következő csapás az volt, amikor kitaláltam, hogy az R2 izzók helyett H4-et rakok be, mert az erősebb. A csere meg is történt, viszont másnap az istennek se akart inítani, leszívta teljesen az akksit. Azóta egy mobil bika van a csomagtartóban, így legalább tuti beindul.
Most viszont leponyváztam már, télen nem használom, ha majd itt a jó idő lesz vele munka bőven.
EHL-ről is essen néhány szó, ki lett hozva cirka 15 km erejéig. Nagyon durván más a zöldhöz képest, finom kis szerkezet. Papírjait megtaláltam pakolás közben, rendszámon kívül minden megvan, elméletileg egy műszaki, plusz néhány papiros kell ahhoz, hogy újra az utakat járhassa.
Egy régi ismerősöm szólt nemrég, hogy tudna néhány polksi alkatrészt, gondoltam veszíteni nem tudok vele, megnéztem. Hát kasznielemeket találtam, de nem kis mennyiségben. Természetesen gyári alkatrészek, még békebeli időkből megmaradva. Szerencsémre az eladó elhozta nekem, így nem kellett nekem szenvednem az oldalfalak elszállításával.
Legutóbb például elkezdett a váltó szarakodni. Elsőre a 3-ast nem vette, aztán a 4-est és végül a rükit se volt hajlandó venni. Nagy nehezen hazamentem vele és felemeltem, mert az összekötőre gyanakodtam, ehelyett furcsa látvány fogadott. Konkrétan a váltótartó kengyel csavarját valahogy elhagytam és csak úgy lógott az egész indokolatlanul.